Külsőrekecsini mindennapjaim : A sztrigoj és a bacsó- mesél Gyurka János Valentin, külsőrekecsini gyermek

2011. május 30., hétfő

A sztrigoj és a bacsó- mesél Gyurka János Valentin, külsőrekecsini gyermek

1 megjegyzés:

Divald Borbála írta...: Lujzikalagorban voltunk mesemondóversenyen, a 7. osztályos, külsőrekecsini Gyurka Valival. Ő vitte el az első díjat. Csak egy részletet tudtam felvenni. A mesét
Szarka Katitól, a szomszédasszonytól gyűjtöttem.; 2011. július 23. 15:14

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Aprószentek napján a kisebb gyerekek körbejárják a falut, kezükben feldíszített ágakkal. Amelyik házhoz bemennek, ezt a rövid köszöntést mondják (a mai napig magyarul!), és közben az ággal megütögetik, akinek a jókívánságok szólnak:

"Aprószentek, Szent Dávid,

Üselje egészségvel, békességvel, sok jó szerencsével

Ez új esztendőben."

Ezt is szokták ezen a napon tréfából mondogatni:

"Aprószentek, Dávid, Dávid,

Futamodjál pálinkáért,

Nem többért, csak fél ókáért (literért)."

Rekecsini "beszédek"

"Abba jár, mind Pecek bacsó a papucsaimba"

( a rövid magyarázata: Pecek bacsó egy csizmár -azaz cipész- volt. Amikor valaki ment, hogy megérdeklődje, készen van-e a javításra váró darab, azt felelte: Abba járok. Ez más szóval azt jelenti, dolgozom rajta, hamarosan kész lesz. Az érdeklődő viszont szó szerint értette, így aztán csodálkozott, hogy mit keresne a cipész lábán az ő lábbelije.")

"Szegény fejed inastól,

Szakadna le nyakastól!"

(Amikor valaki nagyon sajnáltatja magát, ezt mondhatjuk neki.)

"Néz fel a szemeimbe, mind e macska a kalendárba." (naptár)

(Értetlenül, bután néz rám.)

"A vereshangyák felcsüngölődtek a zsebire."

(Az irigy emberre mondják.)

"Olyat főzök, hogy még a macska is megáll a farkán tőle!"

(azaz valami nagyon finomat)

Rekecsini ihogtatások-hívogtatások

Kenderembe kucsa hál,
S ez én uram csórén jár.

Este lett e liánságnak,
Mind e nyári virágszálnak,
Este lett e legénségnek,
Mind e nyári fűzlevélnek.

Veres bort ittam ez este,
Most es részeg vagyok tőle,
Inkább iszon én mind nem,
Legyen igaz e nevem.

Ki pendelyit fel nem veti,
Az ez urát nem szereti,
Csak e szemit meresztgeti.

Ki pendelyit felveti,
Az ez urát szereti.

Hezzánk azért jöttetek,
Hogy nem vót mit egyetek,
Mikor vót mit egyetek,
Még nem es köszöntetek.

Petrezselyem, hajmaszár,
Mük nyírszánk armaszár. (nőstény ló, kanca)

(Lejegyezte: Szarka Katrina, elmondta mámókája: Szarka Kati)

Ide bé e híd alatt,
Olvassák e halakat,
Ha nem adnak belőle,
Nyűvesedjenek tőle.

Nekem nem kell borcsos bab,
Egye meg az oláh pap.

( a gyerekek gyűjtései)

Ez a liány liány lesz,
Míg e világ világ lesz,
Szereteje legény lesz,
Míg e világ világ lesz.

Ideki e gödörbe
Mind meg vannak dögölve.

Apró hajma, petrezselyem,
Mük nyírászánk végig seljem,
Apró hajma, vízízű,
Mük nyírelünk jószívű.

Ne nezzenek nyilára,
Me’t nem vagyunk halálra,
Ha halálra lettünk lenne,
Mük ide nem jöttünk lenne.

Kerüld meg a szalmás házat,
Fogd bé azt a lepcses szájad.

Csirikolnak e fecskék,
Szép hurmuzos menyecskék,
Csirikolnak madárkák,
Csóré nyakú bábecskák.

Szeretem e galambot,
De jobban ez uramot,
Me’t a galamb elrepül,
De ez uram mellém ül.

Kecskebéka, lótetű,
Ez az ember nagymellű.

Ez az ember nagy magos,
Uljan mind egy csípős bors,
Én es voltam nagy magos,
Mégsem voltam csípős bors.

Szép az üdő, szép a nyár,
Szép eki párjával jár,
Én es járnék, nem engedik,
S így az üdő rosszul telik.

Én Istenem, te Kati,
Hogy nem vett el Konsztántyi,
Konsztántyi elvett lenne,
Tizenkét kölköm lenne.

(Dobos Rózsa, Külsőrekecsin, 2007)

Utat adtam e búnak,

Úgy indultam ez útnak,

Azt mondtam én nekije,

'Z oldalban ez ő helye,

Nagy e lónak e feje,

S ott e búnak a helye.

Ide bé ez oldalba,

Megtörtént egy figura,

Csepüből lett egy buba,

Annak nem kell eskola.

Le patakon, le, le, le,

Sárig bosztán levele,

Mük vagyunk ez eleje,

Hátul e tüttenteje.

Kimenék ez erdőbe,

Bénézék egy lüjtőre,

Uram menen misére,

Én menek bé pincébe.

Aki rivánk haragszik,

Egyék dögöt tavaszig,

Tavasz első napjáig,

Míg e kökény virágzik,

Tavasz után egeret,

Míg a szeme kimered,

Ha e szeme kimered,

Igyék káposztalevet,

Mert aztán visszamered.

Lányért menünk, nem ágért,

Szarka Minus lányáért,

Azért e Katikáért,

Kamarába gúnyáért.

Édes kicsi húgecskám,

Gondolkozz meg, s háj hezzám,

Ha te hezzám eljönnél,

Máshoz búért nem mennél,

S nálam megelégednél,

Még másnak es jót tennél.

(Szarka Kati, Külsőrekecsin, Limbara,

szamócagyűjtés közben, 2010. 06. 03.)

Külsőrekecsini énekek

A pünkösdi rózsa kihajlott ez útra...
Annak anyának van búja...
Disznó e búzába...
Este vagyon, szürkül bé...
Este van, este van, nyócat üt ez óra...
Ezt a kerek erdőt járom én...
Feljött e nap szép fényesen...
Fúdd el jó szél, fúdd el....
Gyere velem katonának, hallod-e...
Ha meguntad rózsám vélem életedet...
Hidegségen, zöld erdőben születtem...
Idefel e nagy mart alatt...
Ideki e csenderbe, csenderbe...
Ideki e piacon...
Jó estét, jó estét, Szigoriné, hallja...
Kerek erdő, kerek mező...
Magyarország szegin felnőtt egy almafa...
Mikor Gergel legén vót...
Mondá Jézus Krisztus: heredj Márton, heredj...
Már én többet kocsislegén nem leszek...
Nehol őrözgeti szép fehér pekurár...
Nyisd ki, rózsám zöldre festett kapudat...
Piros alma, ki béesik e sárba...
Románia nagy hegy alatt...
S ehol én elmenek...
S' én Istenem, eljött este...
Sok setétbe, sok sárba, virágom, virágom...
Szeretőm e táncba...
Sárga csikó, penge rajta...
Én Istenem, tekints rivám...
Érik, érik e cseresnye...
Őszi harmat, hideg eső...

Nem kell hozzá más, csak egy nagy, 3 literes borkán (befőttesüveg), só, zöld paladzsika (paradicsom) és minél keményebb fajta alma.

A forró vízzel tisztára mosott borkánba teszem az almát és a paladzsikát. Ezután teletöltöm vízzel úgy, hogy ellepje a hozzávalókat, majd lemérem a vízmennyiséget és literenként egy evőkanál sót keverek hozzá. A sós vizet visszatöltöm, majd ízlés szerint kaporral és zellerzölddel lecsíptetem (nem engedem, hogy felmenjenek a víz tetejére) a savanyúságomat. Végül egy celofánnal és egy fonccal (ronggyal) lekötöm a tetejét. Pár hétig érdemes néhányszor kinyitni és megszórni (egy csővel szokták felbugyogtatni a vizet), hogy ne ülepedjen le az aljára a só, így biztosan nem romlik el egész télen.

Csángós receptek

CSILLYÁN (leves-főzelék)

Kora tavasszal, amikor még zsenge és kicsi, összegyűjtünk sok-sok csillyánt (nagyon összeesik, ha megfőzzük). Legalább háromszor-négyszer jól átmossuk, leküzdve a nem túl kellemes csipkelődést. 1-2 nagyobb fej hajmát meghámozunk, apróra vágunk, majd kevés olajon megpergelünk. Ezután hozzátesszük a csillyánt, majd 1-2 perc kevergetés után lefedjük. Kis ideig (5-10 perc) hagyjuk párolódni, majd annyi vizet öntünk rá, hogy bőven ellepje. Ekkor keverhetünk hozzá rizst, így valamivel laktatóbb étel. Lefedve hagyjuk, hogy a csillyán és a rizs puhára főjjön,és legvégül, ha akarunk, teszünk bele 1-2 tojást is.

Kenyérrel (esetleg máléval) tálaljuk.

Vérpezsdítő, tele vassal, érdemes megpróbálni....

PITÁN ( I adag)

Körülbelül 30-40 dkg kukoricalisztet feleannyi búzaliszttel, kevés sóval, és nagyjából egy marék cukorral elkeverek. Lassan forró, lobogó vizet öntök hozzá, hogy jól keverhető massza legyen belőle, közben folyton kevergetem. Sütőformába teszem, majd a tetejére "dzsándrát" öntök, hogy a teteje ne repedezzen meg sütés közben. (dzsándra: liszt vízzel elkeverve). Addig sütöm, míg kemény nem lesz.

BÉLES

Búzalisztet kevés sóval, liszttel és vízzel elkeverve élesztő segítségével megkelesztünk. Főtt, majd összetört pityókát jóféle sós túróval összegyúrunk, majd becsomagoljuk a tésztába, kis batyukat (ha úgy tetszik, nagyobb "cipót") készítünk, és végül forró olajban kisütjük. Melegen a legfinomabb!

PLECSINTA

Egyszerű és nagyszerű:-)

Liszt-víz-élesztő=>ha megkelt, forró olajban tetszés szerinti méretben kisütöm. Egyaránt jó sósan és édesen, leveshez vagy pavillával (lekvárral)

PERGELT BAB - CSORBA

Az előre beáztatott babot sós vízben megfőzzük. Ezután hozzáadjuk az apróra vágott murkot (sárgarépát), petrezselymet (gyökeret is), zellerlevelet, prázst (újhagyma), borsot (paprikát), fél hajmát. Amíg a zöldségek összefőnek, kevés olajon megpergeljük (pirítjuk) a hajma másik felét, ha van, egy kis szalonnát, húst, majd hozzáadunk néhány szem apróra vágott paradicsomot (télen paradicsomszószt, sűrített paradicsomot), és hagyuk szétfőni. Ha már jól összerotyogott, hozzáöntjük a leveshez, ettől lesz jó sebes (savanyú) a gusztja. Ezután már csak fűszerezzük, és utoljára összeforraljuk.

Ha jól gondolom, a pergelt bab és a leves (csorba= mert savanyú leves) közt nagyjából az a különbség, hogy az egyiknek több levet hagynak, a másikat pedig hagyják sűrűnek.

Friss kenyérrel, vagy meleg máléval fogyasztandó!

Külsőrekecsini mindennapjaim

Magamról

"Mogyorósban"

Fűzfa

Fa

Kereszt Bálintban

Bálintban

2011. május 30., hétfő

A sztrigoj és a bacsó- mesél Gyurka János Valentin, külsőrekecsini gyermek

1 megjegyzés:

Gyurka Krisztina öccsével

Bácsi Márton és Meric

Ha nincs szén, nincs pecsike...

APRÓSZENTEK NAPJA REKECSINBEN

Összes oldalmegjelenítés